2. rész

-Mentem.- Nyögte oda az apjának. -Oké. Mikor jössz?
-Nem tudom.- Vont vállat. Már lépett volna ki az ajtón, mikor az apja utána szólt 
-Light! Mi történt tegnap?- 
-Miért?- Kérdezett vissza 
-Szótlan voltál, az éjjel magadhoz beszéltél, meg Byronhoz… Csak nincs valami baj?-  érdeklődött hevesen az apa. 
-4 nap múlva megtudod.
-De én tőled akarom tudni!- 
-Mióta anya meghalt, nincs kinek jópofiznod, sosem érdeklődsz felőlem! Mennék, szia!- Köszönt idegesen, majd bevágta apja előtt az ajtót.

Hope volt az első, aki odaért.

Rose is odaért a gyűlésre.

Lassan a többiek is ott voltak. Hol az üres székre néztek szomorúan, hol a kukák felé tekintettek, ahol megtalálták Misa-t.

Light nem gondolta, hogy feloldja a kínos csendet, nem egy beszédes típus, de már Ő is kezdte kényelmetlenül érezni magát. Mégis kénytelen volt megszólalni. 
-Rose. Layla kiugrott. - 
A patkány a kukák felé vette az irányt.

-Layla, gyere vissza. -kiabált Rose. A patkány azonban eltűnt. Rose utána ment.

Light ráküldte Byron-t a patkányra, mert tudja, hogy nem bántja. Layla beszaladt két összeláncolt konténer közé, Byron csak ugatott, meg kapart, de nem tudta szétfeszíteni a kukákat.

Hope beszélni kezdett. 
-Reggel megtaláltam Sergio-t. -mondta félig sírva. Kibelezve a lábtörlő előtt… Bárki is teszi velünk ezt, én megkeresem, az biztos! -szánta el magát Hope. 

Light idegesen összehúzta a szemét, és összeszorította a fogát 
-Sergio? Nőstény, vagy hím volt?- Kérdezte, mintha sokat számítana.

-Itt most nem az lényeg. De hím. A legtökéletesebb férfi. -Mosolyodott el Hope

-Értem…- mondta halkan. -Valamelyik éjjel Byronra is rá akartak támadni. Akkor még nem tudták mivel állnak szemben. Egy talpig fekete ember volt, egy antiszociális, vad farkaskutyával. Talán Csehszlovák fajta. Byron csak a kutyán ejtett sebeket, az ember elmenekült. Valakinek mély perverziója lehet a háziállat gyilkolás…- Filózott hangosan Light.

-Az arcát nem láttam, ő is csuklyát hordott. - Tette hozzá.

-A rendőrség pedig nem tesz semmit. –folytatta Colby. 
-Majd mi megállítjuk! -jelentette ki Samantha. 
-Bármivel is állunk szemben, én nem fogok meghátrálni. -mondta Aaron.

-Egyetértek. Akárki is legyen ekkora pszichopata, Byron legyen az utolsó a családomban, akivel gyilkos végez!- szánta el magát Light. 
-Szóval jobb, ha elhagyja a csapatot az, aki gyenge, és nem bírja a vért. Nem lesz kevés… - Jelentette ki a fiú. 
Byron már nem a konténert kaparta. Eltűnt. Light viszont nem ijedt meg, tudta, hogy első hívásra jön. Visszahívta a kutyát, de semmi…

Felállt, majd megnézte, hol mehetett ki Byron. Egy lyukat talált a kerítésen.

Egyre hangosabban hívta, de nem jött vissza… Kirohant a kapun, és elkezdte keresni a kutyáját. 
-Szerintem maradjatok… De abban nem hiszek, hogy élve találom!-

A többiek bólintottak, de nem hagyhatták, hogy Light egyedül menjen, annak ellenére, hogy ügyes. Light egy elhagyatott ház mellett kötött ki. Hívogatta a kutyáját, de nem jött vissza. A többiek elindultak utána.

-Még ugatni se ugat… Pedig mindig szokott, ha a nevét hallja. - 
-Hátha hazament.- Tippelt Cheese. 
Light fél szemöldökét felvonva ránézett, majd elindultak a házuk felé.

-Itt nincs Byron. -csóválta a fejét Samantha, mikor a ház elé értek. 
Light bement az udvarra. Kicsit hátrább egy seregnyi madár szállt fel.

Byron-t vette körbe néhány holló. Light aggódva szólította a kutyát. 
-Byron?!
A kutya a földön elterülve ugatott egyet erőltetetten. A hollók a körülötte lévő vérre jöttek, és a fákról figyelték a kutyát. Light felnézett rájuk: a madaraknak vörös volt a szemük.

Chelsea azonnal a kutyához rohant. Látta, hogy a bal oldalán, egy szúrás van. Úgy, mint Misának.

-Itt valahol egy sorozatgyilkos jár szabadon… Aki macskát belez, embereket, és kutyákat szúr le… Mi jön még?! - kérdezte ingerülten. 
Bevitte Byron-t, majd elindult kifelé a kapun a többiekhez.

-Ööö, nem kéne dokihoz vinni Byront? -kérdezte Chelsea. 
-és elmenni hozzánk, hátha Layla is hazament? -kérdezte Rose. 
-Vagy ha valaki hazaviszi őket… -gondolkodott Aaron.

-Nem. Semmi baja, csak vérzik. Csontot nem ért a szúrás, épphogy a hegy átment a bőrén. Lefertőtlenítettem, semmi baja nem lesz. Nem olyan kutya- Közölte nyugodtan Light.

Rose elővett egy kis almát a zsebéből és hívogatta a patkányt. 
-Semmi! –mondta. -Nem nagyon szokott elszökni!

Light csak némán hallgatta, amíg a többiek beszélgetnek. Nem akart sokat hozzáfűzni semmihez.

-Félek, hogy őt is bántották! -szomorodott el Rose.

-Reméljük nem... Patkányt ritkán tudnak elkapni. - Nézett rá Light

-Menjünk el hozzátok. Ha ott van, és ha őt is megszúrták, az veszélyes lehet egy ilyen kis jószágnál. -ötletelt Aaron.

Rose-nak eltorzult az arca, látszott, hogy mindjárt sír.

Egy könnycsepp végigfolyt az arcán. Samantha vigasztalta. 
-gyere, nézzük meg, biztos nem lett semmi baja. -ölelte meg Sam.

Elindultak Rosékhoz.

Light az ajtóra nézett, titkon nagyon aggódott Byron-ért. Végül erőt vett magán, és követte a többieket.

-Van neki ilyen esetre egy kutyaajtó beszerelve. -Mutatott a szerkentyűre Rose. 
-Akkor biztosan bement! -mondta Sam.

-Mi is menjünk be. -javasolta Hope. 
Rose elővette kulcsát, és kinyitotta az ajtót. A benti lábtörlőn hevert Layla kicsit véresen.

-Ez már hihetetlen.. 3 állat egy nap alatt? Hova lehet ezt még fokozni?- értetlenkedett Light. Ekkor a távolból visszhangszó ugatás hallatszott. Egy sánta kutya lépegetett a távolban. 
-Az ott… Nem Byron?- kérdezte Sam. 
-De…- válaszolt halkan Light. Nem értette, hogy jutott ki. Az ajtó, kulcsra volt zárva, és senki nem volt otthon. 
Byron lassan, sántítva odaért, vérfoltos fáslival az oldalán, és lábán, szájában a hámjával, és a pórázzal.

Rose felvette a kicsi patkányt és egy zsepivel törölgetni kezdte a sebeit. 
-Édesem! Ne halj meg!-mondta elfojtott hangon.

-El kéne vinni orvoshoz, infúzióra kötni. Kicsi állat, bármi történhet vele. - Javasolta Light. Rose könnyes szemekkel bólogatott.

Cheese megsimogatta Byront. 
-Olyan hűséges kutya. -mondta mosolyogva.

Light elmosolyodott. 
-Az. Pedig meg se érdemelném…- Mondta a rajta ritkán látott mosollyal és pórázra kötötte a kutyát.

-Hope csak csóválta a fejét. Kedvelte Light-ot.

-Mekkora seb van Layla-n? Nagyon komoly?- Érdeklődött Light.

-Kicsi, dee, neki lehet, hogy súlyos. -mondta pityeregve Rose.

-Sőt eléggé biztos. Nincs messze a doki… Fel kéne vinni!- Mondta Light.

Rose kinyitotta az ajtót és gyors járásban elindult, megvárta a többieket.