12. rész

-Sam, hagyd már! -ordította le Hope.

A hangos ordításra Byron vadul ugatni kezdett.
-Oké, nyugi!- mondta Sam.

-Hogy van Layla? -váltott támát Chelsea.

-Megvan. Gyógyulgat.- Mondta Rose, miközben simogatta. 
Byron morogni, meg ugatni kezdett. Hirtelen csörömpölés hallatszott az elhagyatott házból.

-Ez mi? -ijedezett Rose. 
Aaron felállt.

-Mi lehet ez?-kérdezte Sam.

Aaron elindult az épület felé. 
-Aaron!- kiabált rá Light -Ráküldöm a kutyát, hagyd!- mondta, majd kioldotta a póráz karabinerjét.

Byron őrült rohanásba kezdett, és elfutott Aaron mellett, egyenesen az üres házig. Egy ajtó mögött eltűnt. Néhány percig vártak.

-Byron!-ordibált a kutya után Light.De csak zörgés hallatszott.

Light egy ideig várt, majd nyüszítést hallott. Elrohant az épület felé, Aaron utána.

-Ti maradjatok itt! -mondta Chelsea, majd ő is a fiúk után futott.

-Szerintetek Ő az?-tette fel a hülye Rose félelmében,remélte,hogy nemleges választ kap.

-Rose, ha nem mondod el az igazat, ha nem bízol meg bennünk, nem tudunk választ adni. -mondta Colby. 
-nem arról van szó, hogy nem bízok meg bennetek, de ez egy eléggé kényes téma. 
*közben az épületben*

Byron sántítva és véres szájjal sántikált ki az egyik szobából. Light közelebb ment hozzá. 
-Nem az ő vére.- mondta. 
Aaron bement a szobába.

Semmit sem talált ott. Egy másik szobába is bement. meglátott ott valamit.

Egy "nagydarab" (= dagadt. xd) férfit látott a falnak dőlve. A kutya nem ölte meg, csak a karjába harapott.

Amikor Light odaért, nem hitt a szemének. Akit a kórházban látott, az is hasonló méretű férfi volt. És a ruhája is hasonló volt. 
-Ki maga?! És mit keres a barátim közt?! -kiabált rá Light.

A férfi nem felelt, Light megismételte a kérdését. Akkor sem érkezett válasz, erre Aaron kikapta Light kezéből a pórázat, és ráengedte a kutyát a pasasra. 

Byron nekirohant a férfinak, és harapni kezdte. Az ember felkiáltott, de ennyivel nem lehet megtörni.

Light mégegyszer megismételte a kérdést. A férfi válaszul Aaron felé nyújtotta a pisztolyát. Cheese odarohant, és kiverte a kezéből. A fegyver Light felé csúszott.

A lábával gyorsan megállította. Mind a hárman egymásra néztek.

-Kösz Chelsea. -nyögte Aaron, majd megpuszilta a lányt. 

Light felvette a pisztolyt, majd ellőtte a benne lévő 1 golyót a padlóra, azután letette.

-Nos! Azt hiszem most már beszélhetünk! -mondta. 
-halljuk, ki maga, és mit keres itt?! -faggatta Aaron. 
-És a barátaink közelében! -egészítette ki Light. 
Aaron kérdő tekintettel, és ráncolt szemöldökkel nézett Light-ra.

-Majd elmondom.-mondta Light. 
A férfi a véres karját nézegette,még mindig nem szólalt meg.

Kint meghallották a lövést, de mivel kiáltás nem követte az éles hangot, Hope rábírta őket, hogy maradjanak a valagukon, a végén még baj lesz belőle.

-Gyerünk!Beszéljen!-mondta Light.

-Egy rohadt szót nem fog megtudni! -káromkodott a férfi. 
-Tényleg?! Azt kétlem! -szólt Aaron.

-Nem félek tőletek!-mondta a férfi.

Light erre "gonoszan" elmosolyodott. 
-Még nem tudja, kikkel áll szemben... - Fenyegetőzött, és összenéztek Aaron-nal.

Megfogták a nagydarab pasast és kivonszolták.

-Ez ki? És mi történt? -kérdezte Sam, amikor meglátta a vérző férfit. 
-Hát, azt még nem tudjuk, de reméljük hamarosan megered a nyelve, és elárulja, amit tudni szeretnénk. -tudósított Aaron. 

-Aha.- Mondta Sam. 
-Szóval..- kezdte Light - Nagyon vékony jégen táncol, kezdjen beszélni, mert még finomak vagyunk.. - fenyegetőzött.

-És mit csinálnak, ha nem beszélek?! Félholtra vernek? 
-Még az is megeshet! -mondta Aaron.

-Egyre közelebb vagyok hozzá!!!- kiabálta ingerülten Light. 
-Light! Nyugodj le!- csillapította Rose. Light sóhajtott egyet, majd lefelé szegte a fejét, és becsukott szemmel, nyugodtan válaszolt a lánynak. 
-Menj hátrébb.- Rose nem mozdult. 
-Menj hátrébb!- emelte fel kicsit a hangját a fiú.

Rose kicsit megijedt, ezért hátrább állt egy kicsit. 
-Light, mire készülsz? -kérdezte Cheese.

Light nem válaszolt. Azt sem tudta mit csinált, de azt nagyon határozottan. Túlságosan idegesítette, hogy Ally mellett is őt látta.

Kicsit lenyugodott, majd megszólalt: 

11. rész

Tudta szerint Hope egyedül van otthon, ezért átment hozzá.

Hope nyitott ajtót.Váratlanul érte a vendég. 

-Nem zavarok?-mondta halkan Rose. 

-Dehogy!Gyere be!-tessékelte be a lányt.-Amikor leültek a kanapéra megszólalt:

-Valami gond van?

-Jól vagytok? -Kérdezte Rose gyorsan terelőként, mintha nem hallotta volna az előző kérdést.

-Ne tereld el a szót!Mi az?-mondta Hope.

Rose Rájött hogy valamit már mondania kell.

-Rose, mondd el! Hátha tudunk segíteni. -biztatja Hope. 

-Amikor hazaértem, találtam egy borítékot a lábtörlőn. -kezdte. 

-És? Mi volt benne? 

-Egy... egy kilincs... 

-Egy kilincs?! Miért pont egy kilincs? Ki küldte? -kérdezgetett Hope. 

-Régi ügy... -válaszolt tömören. Amint újra eszébe jutottak a régi, és az új dolgok, megint rossz érzés, és hányinger kapta el. Szédülni kezdett.

-Jól vagy?-kérdezte Hope.

Rose bólintott egyet, majd minden elsötétült. Néhány perc múlva viszont magához tért.

-Hozok vizet!-rohant el Hope.

-nem kell. -szólt megkésve Rose, miközben erőtlenül próbált felállni. Kikészíti őt Jacob.

-Szólni kéne a többieknek-gondolkozott a Hope.

Az egyik kezében a pohár vizet, a másikban pedig a telefonját tartotta.

Rose gyengének érezte magát majd felállt. 

-Nem vagyok ilyen gyenge!Nem kell segítség!-mondta szokatlanul határozottan.

-Maradj! -szólt Hope Rose-ra, majd hátrébb ment, és telefonálni kezdett.

Rose szomorúan visszaült a fotelra.

Jacob-on járt az esze végig. Észre se vette, hogy Laylát otthon hagyta.

Hope közben befejezte a telefonálást és Rose-hoz fordult: 

-Meg akarják nézni a levelet-mondta.

Rose sóhajtott. 

-Rendben. Menjünk- mondta halk, és kissé remegő hangon.

Elindultak Rose-ékhoz. Rose gyorsan beszaladt a szobájába, kezébe kapta Laylat,és a nehéz csomagot, és észrevétlenül visszarohant Hope-hoz. Innen egyenesen a tárgyalóhelyükre tartottak. Chelsea és Aaron már ott ültek. 

-heló! -köszönt gyorsan Hope, és sietősen leült a székre. Kikapta Rose kezéből a borítékot, és Aaronhoz dobta. 

Aaron olvasni kezdte. 

-Biztos,hogy nem egy tréfa?-kérdezte. 

-Nyúlj a boríték aljára!-mondta Hope.

-Kilincs? - nézett értetlenül Aaron. 

-Kilincs? - szólalt meg egy hang, mire mindenki hátranézett. 

-Light? Mit keresel itt?- kérdezte Colby

-bassza meg, én is a csapat tagja vagyok, nem?! -nézett kicsit dühösen a fiú. 

-De nem küldtünk neked üzit. -csodálkozott Hope.

-Mentem haza a kórházból és láttam,hogy Aaronék ide tartanak-mondta a fiú.

-és Allyt egyedül hagytad? -csodálkozott Rose. Mostanában igen beszédes lett. 

-Egyedül és el képes tartani magát, és gondoltam, fontos lehet, ha már másodszor jöttök ide. 

-Ok. -ennyit válaszolt Hope. 

-Jacobhoz visszatérve... én is elolvashatnám a levelet?

-Persze!- dobta oda Aaron, majdnem fejbe vágva Sam-et 

-Kösz.- mondta majd elolvasta a levelet.

- ez kétségtelenül Jacob. -erősítette meg Light. 

-de miért pont kilincs?! Miért egy kilincset tett oda?! -k rdezte Aaron.

Light egy ideig hallgatott. 

-Rose. Hozzád dobták be?- 

-Aha. - nyögte. 

-Akkor te biztos tudhatsz valamit.. - próbálta faggatni a lányt.

-Nem tudok semmit, én én sem értem mi az a kilincs! -hadarta Rose. 

-Ha nem tudnád mit jelent a kilincs nem ájultál volna el. -buktatta le a lányt Hope.

- 1:0. Meg amúgy sem ezt küldte volna. Tudta volna, hogy nem értenéd.- mondta Colby

-De! De értem. -monda végül Rose. -Hosszú sztori, úgyhogy ha nem akartok egy 3. ájulást is, akkor ne beszéljünk róla.

-Rose...- sóhajtott Light -Mindegy, a lényeg, ha nem bízol bennünk, ne mondd el.- egyszerűsítette le "monológját" 

-Má...már hogy ne bíznék bennetek?! A... a legjobb barátim vagytok... már va...vagy 4 éve! -magyarázkodott.

-Nagyon dadogsz...- kötött bele Sam.

-S...Sam?! -mondta remegő hanggal.

-Mivan?- kérdezett vissza ijedt tekintettel.

Rose már megint ájulás közeli állapotba került. 

10. rész

Eközben a többieknél: 
Megnéztek egy horrort ,Colby és Sam közben keveset veszekedett,inkább a filmre figyeltek. 
Mindenki hazafele indult már.
Rose, amikor hazaért és kinyitotta az ajtót egy borítékot vett észre a lábtörlőn. 
Felvette és magában olvasni kezdte: 
Kedves Rose! 
Itt vagyok és tudom,hogy ezt tudod!Figyellek és dolgozok a bosszún. 
Ha nem hinnéd el,hogy én vagyok az nyúlj a boríték mélyére! 
Jacob

Rose arcára félelem, és rettegés ült. remegve nyúlt bele a borítékba. Egy kilincset talált benne.A rideg nap képei jártak a fejébe amikor Jacobot követte a bázisára:
Csontig hatoló hideg,erős szél,felhős ég.A rejtélyes alak egy romos házba lép. Rose is lassan követi és a amint a kilincs felé nyúl megakad a szeme rajta.A kilincs véres volt.

A kórházban: 
-Nem, dehogy, ki lenne már itt. -szólt Ally. -Miért? 
-Hmm, csak, kérdeztem. Terelte a szót Light. pedig biztos volt abban, hogy valaki ült az Allyvel szembeni ágyon, és a másik ajtón távozott.

Rose csak állt az ajtóban és bámulta a kilincset.Majd becsapta az ajtót és leguggolt.Hirtelen melege lett. Szédelegni kezdett, és lassan összefolyt a kép. Már a kanapéján fekszik.

A kórházban: 
-Miért?Láttál valakit?-nézett körbe a lány.

-Miért, te igen? -gyanakodott Light.

-Nem.-mondta a lány és mélyen a fiú szemébe nézett,érezte,hogy eltitkol valamit előle.

Light-ot felőrölte Ally nézése. Nem bírt megszólalni, csak mint az engedelmes bárány gyönyörrel nézni. 

-Mi ez a nézés?-nevetett a lány.

Light még le volt fagyva, de végül csak erőt vett magán , és megszólalt. 
-Nem láttam én itt senkit.

-Az jó!-mondta Ally de még mindig gyanakodott.

Közben: 
Rose nem értette, hogy hogyan került be a saját nappalijára, és egyáltalán mi történt. A konyhából zajt hallott, így felállt, és kitántorgott, megnézte ki van itt.

Csak az anyja volt aki egy kis jeget pakolt a mélyhűtőből. 
-Jaj!Hát felkeltél!Megijedtem...-mondta a nő. 

-Bocsi. -monda halkan a lány. 
-És hogy vagy? -érdeklődött az anya. És mi volt az a nehéz levél?

A lány csak elrohant.Az anyja nézett utána és nem tudta mit tegyen:Utána menjen vagy ne?

Rose kirohant, és kinyitotta az ajtót. A földről felvette a. Borítékot.

Félt egy kicsit ,de elindult az utcákon.

Sam valamiért Colby lakásában kötött ki, élvezte ha cukkolhatta a fiút.

Rose közben csak bolyongott az utcákon,félt a támadásoktól,de nem akarta kiadni az anyjának a titkát.

9. rész

-Itthagylak titeket, majd jövök.- mondta halkan Light, majd kiment

-Szia Anya, szia Apa!- üdvözölte fáradtan szüleit. 
-Hogy vagy? -kérdezte kétségbeesetten az anyja. 
-Mint akit felvágtak?!

*Jogos* gondolta Light. Becsukódott az ajtó. 
-Na, hogy van?- kérdezte Colby 
-Hallottad: Mint akit felvágtak.- mondta Light.

Colby fintorgott egyet.

-nem vicces! -állította le Allyt az anyja. Hoztunk neked ruhát, a nővérek azt mondták, sokáig itt fogsz még lenni. 
-Fantasztikus... -dünnyögte.

-Nyugi! Mi mindig ha időnk engedi, bejövünk!
-Meg biztos River is!- egészítette ki az apja. 
-Light.- mondta Ally. -Light a neve..-

-Akkor Light... -mondta.

-Nekünk most rohannunk kell tovább! -hadarta az anyja.

-Hova tovább?-értetlenkedett Ally,kicsit még kótyagos volt.

-Áh, még ezernyi dolgunk van.

-Akkor sziasztok!-mondta a lány.

-Szia! -köszöntek a szülei, majd kiszáguldottak az épületből.

Light visszament a terembe. Leült egy székre.

-Nemsokára el kell mennem vagy 10 percre. - mondta halkan Light. 
Ally bólintott majd témát váltott. 
-Apám le Riverzett.- mondta. 

-Ó, hogy nem tud leszokni róla... -"örvendezett". 
Megszólal Light telefonja. 

Felveszi. Egy ideig csak hallgat, majd benyög egy "Oké"-t. 
-Mennem kell, rögtön itt vagyok.- mondta. 
-Oké.- bólintott Ally 
-Kit küldjek be? Vagy jobb lenne egyedül?- kérdezte Light

-Jobb egyedül. 
Light bólintott, majd kiment.

Ally elővette a telefonját és valamit pötyögni kezdett rajta.

Light odaért a tárgyaló helyükre.
Már várták.

-Mi volt olyan fontos?-kérdezte.

-Talán az, hogy az unokahúgod gyilkosa, újabb akcióra készül?! -idegeskedett Aaron.

-Hogy érted ezt? -érdeklődött Light. 
-Risa Parker, 22 éves nő, tegnap tűnt el. -informálta Chelsea.

Light nem szólalt meg csak gondolkozott magában: Biztos, hogy ő volt?

Végül csak kibökte: -Honnan tudjátok, hogy ugyan az az ember rabolta el Risát, már ha egyáltalán elrabolta valaki, nem pedig csak elment, mint aki Misát megölte? 
-fiatal nő. Risát nem úgy ismertem, mint aki fogja magát, és 2 napra eltűnik. -mondta Chelsea. 
-Ismerted Risát? -csodálkozott Light.

-Igen.-mondta egyre halkuló hangon Chelsea.

Mindenki meredt szemmel nézett rá. Risának nem volt túl jó híre. 
-Jól van, na! Általánosban osztálytársak, és legjobb barátok voltunk! 
Erre még furcsábban nézett mindenki. Chelsea már kezdte rosszul érezni magát. Aaron ekkor témát váltott.

-Most csak azzal foglalkozzunk, hogy megtaláljuk a gyilkost!

-És mégis hogy akarod megtalálni? -érdeklődött idegesen Light. Vissza akart menni inkább Allyhez.

-Adatokat gyűjtünk....-mondta de maga se tudta, hogy találnának használható adatokat. Max, ha megtalálnák Risa holttestét.

Light elköszönt, majd visszaindult. 
-Ennyire hiányzik máris Ally? -gúnyolódott Colby.

-Hagyjál békén!-mondta.

- A többiek egymásra néztek. Mikor Light távolodni kezdett, Hope megszólalt. 
-Mióta Ally itt van, Light meghülyült!

-Igen.-bólintottak a többiek.

-Na jó, mit csináljunk ma? -kérdezte Sam. 
-Egyél sült szöcskét! -nevetett Colby.

-Hehe. Inkább menjünk haza.. - tanácsolta Hope

-Szarrá fogom magam unni! -nyavalygott Colby.

-Akkor te egyél sült szöcsit!-mondta Sam.

Erre Colby csak a szemeit tudta forgatni.

-Szívesen kérek apámtól.-nevetett Aaron. 
-Köszi nem kérek! 
-Tényleg?Sok van és csak Ő eszi.

-na meg Saam. -mosolygott Rose. Már teljesen megnyugodott, hogy nem az Ő mocskos ügyei miatt halt meg Misa.

-Én sem kérek.Azt mondják,hogy a okos emberek el tudják magukat foglalni!-mosolygott gúnyosan Colby-ra Sam.

-Akkor én ma nem fogok unatkozni. 
-Tényleg? Pedig 5 perccel ezelőtt még azt mondtad, hogy " szarrá fogod magam unni". -gúnyolódott Sam. 
-Mozi? -érdeklődött sietősen Hope.

-Jó!-mondta Colby,hogy kimentse magát a kínos helyzetből.

-Horror, vagy vígjáték? -kérdezte sietősen a lány.

-Horror!-mosolygott Sam.

-De Saam!! Ott nincs sült szöcsi! Akkor már inkább Aaronéknál filmezzünk! -viccelődött Rose is.

-Visszajött az élet kedved!-mosolygott Chelsea.

-De majd ha te leszel a Silver Spring-i szurkáló harmadik áldozata, majd elmeegy! -rémisztgette Colby. 

A lány még mindig mosolygott,teljesen elfelejtette a múltbeli dolgokat.

Amikor Light visszaért Allyhez, ő már aludt. Egy furcsa alak ült a másik ágyon, de amíg visszafordult rendesen bezárni az ajtót, az alak eltűnt. A másik ajtó pedig résnyire nyitva volt. Gondolta, megnézi.

Halkan, de sietősen az ajtóhoz lépett, de senkit nem talált ott. Ally felébredt. 
-Szia! -köszönt kedvesen. 
-Ally?! Volt itt nálad valaki?